Tekintettel arra, hogy a kalandozó magyarok által rombadöntött Gallia nyugati szomszédjában ma éjjel világtörténelem alakul, külpolitika rovatunk egy kis választási útmutatóval próbál tenni a tisztánlátásért.

A jelöltek

John McCain

A robotkarú igaz amerikai hős. Minden irónia nélkül mondjuk, McCain annak ellenére, hogy csak a papa miatt került be Annapolisra és vért izzadva végezte el a Tengerészeti Akadémiát igazán király arc. Egyrészt szimbóluma az amerikai lehetőségek országának – nem kell feltétlenül hatalmas ész az érvényesüléshez – másrészt tisztelni kell benne, hogy bizony elég sok necces dolga volt már, amikor mindig a háló jó oldalán esett le. Ugye köztudott, hogy túlélte gépe lelövését és majdnem 6 évig csücsült a népi demokratikus veremben, de aki megúszta a USS Forrestalt is az tényleg szerencsés ember (habár a US Navy is megtette, ti soha ne oltsatok égő üzemanyagot vízzel, nem lesz jó vége). Amúgy melyik másik elnökjelölt dicsekedhet azzal, hogy karaktert formáltak belőle a Ponyvaregényben? Ha Kaliforniában nem is nyerhet, azért a San Francisco-i meleg-közösségnél érhet pár szavazatot az a 3 évig hordott fémkrumpli.

Sarah Palin

Az egyelten alelnökjelölt az USA történetében, akivel szívesen zuhanyoznánk. Magam nem nagyon hajlok a nagy összeesküvés-elméletekre, de amikor Sarah Palint megláttam… hát komolyan elgondolkodtam, hogy valami szuperügynök, akivel Amerika ellenségei akarják átvenni az uralmat az ország felett. Hogy a zsidók, szovjetek, irániak, észak-koreaiak, kínaiak vagy az alkajda képes ilyen zseniálisan ördögi tervre, az később derülhet ki, de ennyire tökéletesen eltalálni a karaktert, bárki tette, meg is érdemli majd a világot. Sokan írtak már sok mindent a hölgyről, Alaszka kormányzója, szépségkirálynő, vidéki tahó, rénszarvasvadász, kemény mégis nőies. Nem mennénk el mi is ilyen irányba, megelégszünk az alvóügynök édes gyermekeinek neveivel: Track, Bristol, Willow, Piper, Trig.

Mordechai, Aljosa, Abdullah vagy Csiang-pin nagyot alkottál!

Barack Obama

Távol essen tőlünk mindenféle faji előítélet, de az az igazság, hogy bizony az amerikaiak többségétől nem fog. Volt ugye ez az izé a hatvanas években és azóta a feketék már egy kávézóban ihatják a kávés vizet a fehérekkel meg leülhetnek egy fehér mellé is a buszon, na de mindennek van határa. Az elnöki szék mégis más. Részünkről egy dolognak örülnénk igazán, a sok Dwight, Milhous, Baines, Fiztgerald mellett tényleg viccesen festene egy ilyen változatos Barack Hussein név is végre.

 Joe Biden

Fingunk sincs róla ki ez a Delaware-i szenátor, ha a világ nem fordul ki négy sarkából nem is tudjuk meg soha.

Az államok

Alapvetően kétfajta államot tudunk megkülönböztetni. A rendes amerikait – ahol a baptisták aránya 80% feletti (Utah állam a baptisták fájó hiánya ellenére rendesnek minősül, mivel bölcsője a világ egyik legbűbájosabb „vallásának”), a szupermarketekben is kapni lőszert, a városi csapatnak kötelező az ima meccs előtt az öltözőben, van halálbüntetés és a vonalzóval húzott államhatárai összesen legalább  360 fokos szöget zárnak be – valamint a sznob és meglehetősen undorító lakókkal rendelkező maradékot. A rendes államok egy ideje alapból nem nagyon szavaznak demokratára, olyan demokratára meg főleg nem, aki sötétebb, mint ők. Bár a modern világítástechnika – Colin „percről percre fehérebb” Powell – csodákra képes, azért annyit nem tud segíteni, hogy a Kenyában született és ott elhalálozott szénfekete, muszlim majd ateista papát is megforgassa a lisztben.

A Pártok

Azt ugye mindenki tudja, hogy van a két nagy párt, na őket versengésük ellenére nehezebb megkülönböztetni, mint a Fideszt meg a KDNP-t. Talán annyi a szembetűnő elsőre, hogy a demokrata elnökjelöltek általában jártak már Európában hivataluk viselése előtt is és pártjuknak nincs olyan zseniális elméje, aki Schwarzit indítaná kormányzóválasztáson.  A két nagy párt úgyis elég unalmas, aki jól szeretne szórakozni, az keresgéljen a mostani és főleg a korábbi kisebbek között.

Kedvenc egykori elnökünk

Republikánus:
Richard Milhaus Nixon

Trükkös Dick sziporkázó humora és fültől fülig mosolya mellett igazi nagyágyú az elnökök sorában. Már Ike mellett is jeleskedett, de elnökként ez a simlis kvéker olyan zseniális külügyminisztert ügyeskedett maga mellé, akire még a szovjetek is csak irigykedve bámultak. Kissingerrel talán csak Condoleezza Rice emlegethető egy lapon. Bár mindenkinek a Watergate-ügy ugrik be elsőre, azért ne feledjük, hogy választott alelnökét is elmeszelték, ami nem kis teljesítmény. Ha igaz a mendemonda, hogy a zsidóknak volt útban – akárcsak Kennedy – az külön pluszpont, de attól sem lombozódunk le, ha tényleg csak Forrest nézett ki rossz helyen és rossz időben az ablakon.

Demokrata:
Harry S. Truman

Ez a kedves, Missouriból származó baptista farmer nagyjából úgy lett elnök, ahogy Bud Spencer és Terence Hill titkosügynök. Izgalmas kis hely ez a Közép-Nyugat, ki tudja, mit hoz a holnap egy egyszerű gazdálkodónak arrafelé? A csűr ajtaját javítgatja, lepikáppol a Fort Worth-i marhavásárra, az új kombájnnal villog Amos kuzin előtt, aztán egy nap pártja gondol egy nagyot, kormányzónak majd alelnöknek jelöli az örökös elnök mellett. Az ember még ki sem piszkálta a gumicsizmája talpának recéiből a szalmás tehénlepényt, máris atomot hajigál a mocskos sárgákra meg Türingiáról egyezkedik Joe bácsival. Őszinte szívvel kesergünk, hogy ennek a szép világnak már leáldozott – na jó Mrs. Palin talán egy picikét még visszacsempészhet belőle.

Kurtz