HTML

Ugocsa Nobilitas

A nemesek országának nemes sajtója. Kíméletlen őszinteség liberálnáci és nemzetikommunista tollakból. Komolyan.

Gyűlölt ellenségeink; a szlovákok

2008.12.01. 22:40 :: Gudea enszi

Sorozatunk eddigi részeiben megdönthetetlen érvekkel támasztottuk alá, hogy a tárgyalt nemzetek a bokánkig sem érnek fel, mégis mindig akadt valami, amiért nyugtalankodhattunk. A csehek kicsit gazdagabbak nálunk, a románok pedig röhejesen csórók, és arrafelé már egy tál puliszkához is bajosan lehet hozzájutni pozícióban lévő ismerős híján, de sokkal többen vannak, mint mi. Ezúttal viszont nyugodtan hátradőlhetünk, ugyanis izgalommentes percek következnek. Egy olyan nemzetről(?) lesz szó, amely minden szempontból silányabb nálunk: a szlovákokról.

A világ azon töredéke, amely tud Szlovákia létezéséről, az  alapból összekeveri egy másik vicces nép, a szlovének országával. És igen, jól látja a kedves olvasó, kérdőjel van a nemzet kitétel után, azonnal meg is magyarázzuk. A nemzet kialakulásának ugyebár két fő feltétele van: kell egy nyelv, és/vagy kell egy ország. Na de mi is a helyzet Kelet Belgiumával? Országuk sosem volt, mégha ők fennen hangoztatják is az ellenkezőjét. Ami a nyelvet illeti, tény, hogy a középkor óta lakott az Északi-Kárpátokban néhány teljesen érdektelen szláv csorda, de azok nyugati része morvául, keleti része oroszul, északi része pedig lengyelül beszél mindmáig, a három metszéspontjában pedig kialakult az a nerd makogás, amit szlovák irodalmi nyelvnek kiáltottak ki. Ez a szlávrezervátum jóhiszemű Árpád-házi királyaink műve, az itt élők nemzeti öntudata viszont addig terjedt, hogy felfogták az éhségérzetüket, és engedelmeskedtek a szaporodási ösztönüknek. Csak a 19. században kezdte kínosnak érezni egy szűk álértelmiségi réteg, hogy senkinek se érzi magát, és ekkor kitalálták, hogy ők lesznek a szlovákok. Fogták az orosz zászlót, beletették a mi címerünket, s ezzel letudván a heraldikai teendőket sunnyogva kivárták az I. világháborút, hogy puskalövés nélkül a győztesek közé kerüljenek. Ez rekord a maga nemében, hiszen a szlovákoké Európa egyetlen állama, amely sosem viselt háborút a létezéséért. Annyi azért elismerésre méltó, hogy legalább tisztában voltak saját semmirekellőségükkel, és Trianonban azon nyomban rátelepedtek a csehek farvizére. Bármennyire is remélték azonban, ott sem lettek államalkotó nemzet (mikor fog egy vaddisznó angolvécére ülni?!), így Trianontól körülbelül annyit kaptak, mint a kabarok Ópusztaszertől. A csehek viszont egy idő után elunták a vinnyogásukat, és inkább magára hagyták ezt a kocsmai színvonalon agonizáló komplexusgyűjteményt.

Téved aki azt hiszi, hogy nincs a magyarnál frusztráltabb nép, felsorolni is nehéz, mi minden nyomasztja a szlovákok lelkét. Létezni is képtelenek ellenségkép nélkül, mégis a férfias küzdelem a gyenge pontjuk. Magyar sereg állt már Bizánc kapujában, Nápoly és Bécs főterén, és mosta már kardját az Atlanti-óceánban, ellenben a szlovák hadsereget még soha senki nem látta, az igazat megvallva nekünk fenntartásaink vannak aziránt is, hogy egyáltalán létezik. A szlovákok csak attól érzik megfelelő méretűnek a faszukat, ha hármasban összerugdalnak egy védtelen magyar lányt. A város”aik” műemlékein olyan nevek szerepelnek az emléktáblákon, amelyeket ki sem tudnak ejteni, legdicsőbb hősük nem egy hódító király, hanem egy bandita, aki lengyel volt, és amíg az európai országok ezer évben számolják magukat, ők idén ünnepelték a 15-öt. Ha valami fatális véletlen folytán egy tót valaha letett valamit az asztalra, az asztal is a magyaroké volt, és az illető nem is vágyott vissza az éppen otthagyott, sztrapacskagőzzel teleizzadt faviskójába. Nálunk a zsíros borovicska helyett tokaji aszút, a drótozott bádogfazék helyett herendi porcelánt, a krumpli helyett arany búzamezőket talált. Ma is azok a szlovákok gyűlölik legjobban a magyarokat, akik nem tudják, hogy a juhok farán túl is van élet.

Ahogy már említettük, a szlovákok még egy hanyatló Magyarország szintjétől is kilátástalanul messze vannak. Politikai életük egy őskori közösségre emlékeztet, ahol az lesz a vezető, aki a legútszélibb stílusban tudja ócsárolni a szomszéd falut. Egy kiélezett Fidesz-MSZP szembenállás ehhez képest maga a jövő, az legalább a 20. századot idézi. Kultúrájuknak körülbelül az nevezhető, ami az évszázadok alatt rájuk ragadt a magyaroktól. Az irodalmukat – amely egyébként rövidebb a Jókai összesnél – olyan poétahéroszok alapozták meg, akik azért kezdtek el szlovákul írni, mert magyar nyelvterületen legfeljebb a Pilvax kávéház takarításából élhettek volna meg. A legnagyobb magyart ellenségei ármánykodása kergette halálba, és azt is úriemberként, főbelövéssel oldotta meg. Ezzel szemben a szlovák nemzet atyjaként tisztelt Ludovít Štúr lábon lőtte saját magát egy vadászaton, majd amikor már gyógyulófélben volt, egy éjjel elkaparta a sebét, és reggelre meghalt a láztól. Semmi stílus, semmi nagyvonalúság.

Manapság a szlovákok hajlamosak a hanyatló magyar gazdaságon élezni a nyelvüket, és mi képesek is vagyunk elhinni a szlovák gazdasági csodát, ám e téren sem említhető egy lapon a két ország. Magyarországon ezerféle termék készül, egy múló válságnál nagyobb bajokat is átvészeltünk már, míg tótéknál semmit sem gyártanak francia, német és dél-koreai autókon kívül. Ha ezek a gyárak egyszer bezárnak a válság miatt, vagy továbbállnak Nyomorföldére, Szlovákia exportkínálata annyira lesz érdekes, mint Burkina Fasoé tíz éve.

Tudományos teljesítményük a magyarokéval történő összehasonlítása csupán a saját eredményeink felsorolását jelentené, így ettől eltekintünk. Sok magyar úgy tudja, hogy a szlovák sörök finomak, ám ez nem több hamis illúziónál, ugyanis sok magyar nem tudja megkülönböztetni a szlovákokat a csehektől. Nemzeti sportjuk a hoki, amiben még akkor is kikapnak a csehektől, ha éppen jobbak náluk, ráadásul nemsokára mi is lenyomjuk őket. Legismertebb játékosuk Pálffy Zsigmond, ehhez kommentár sem szükséges. Olimpiai aranyat csak vadvízi kajakszlalomban képesek nyerni. Ez a sportnak csúfolt ügyességi játék mindössze annyiban különbözik a facsúsztatástól, hogy az ember nem a farönkön, hanem a farönkben ül, a többi szabály lényegében évszázadok óta változatlan.

A szlovák vadvízi kajakválogatott edzést tart a Tále-i facsúsztatón
(ismeretlen festő alkotása)

Az említett összetevők alapján világosan látszik, hogy a szlovákok sosem fogják levetkőzni egymásba fonódó komplexusaikat. Ez egy kellően elbaszott nép Európa egy kellően elbaszott szegletén, amely képtelen megbirkózni a tudattal, hogy egy 50 oldalnál hosszabb történelemkönyvhöz meseírói pályázatot kell kiírnia. Mégis ez az egyetlen, ami szimpatikus lehet bennük. Nevezetesen, hogy a románoktól és a többi balkáni söpredéktől eltérően képtelenek elhinni önnön nagyságukat, és rendszeresen bizonyságát teszik kisebbrendűségi érzésüknek.

Nekünk, akik a kultúrnemzetek páholyából figyeljük az efféle szánalmas erőlködéseket, nem szabad komolyan vennünk őket. Ez a nép és országa még kiskorú, úgy is kell hát bánni vele. Türelemmel és megértéssel kell viszonyulnunk gyermeki útkereséséhez, ám ha elszemtelenedik, akkor a leghasznosabb amit tehetünk, hogy kiosztunk egy atyai pofont, mielőtt elküldjük fogat mosni és aludni.

7 komment

Címkék: magyar szlovák komplexus népek facsúsztató

A bejegyzés trackback címe:

https://ugocsa.blog.hu/api/trackback/id/tr40798837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

groovejet 2008.12.03. 08:44:54

szerintem le kéne szállni a lóról és akkor minden rendben lesz

bngr 2008.12.03. 15:02:30

ez a szoveg szégyen,nem azért de mi magyarok valamiben jok vagyunk?nem hinném,de persze mindig konnyebb más népeket basztatni meg lemondani mint belátni a saját hibáinkat

menáger 2008.12.03. 15:48:56

bngr, groovejet!

Olvassátok még egyszer végig figyelmesen - a többit is - hátha leesik a lényeg :P

Feketedisznóvágás 2008.12.07. 10:29:06

A lelkemből beszéltél kedves Gudea enszi :)

bngr 2008.12.07. 20:18:42

nem tudom mit olvassak át rajta,én csak azt veszem ki ezekbol a szovegekbol hogy rajtunk kivul mindenki hulye,idiota és mi magyarok istenek vagyunk...mindenki rajtunk rohog

Gudea enszi · http://gyuloltellensegeink.blog.hu 2008.12.09. 17:27:48

Igen bngr... mindenki rajtunk röhög. Rajtad is. ;)

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.03.25. 02:52:11

muhahahaha rendkivul szellemes es lenyeglato iras! nagyon sajnalom azt aki ezt nem erti, rossz lehet humorerzek nelkul elni!

@Gudea enszi: koszonjuk! :))))
süti beállítások módosítása