HTML

Ugocsa Nobilitas

A nemesek országának nemes sajtója. Kíméletlen őszinteség liberálnáci és nemzetikommunista tollakból. Komolyan.

Gyűlölt ellenségeink; Michigan

2009.03.04. 21:55 :: Kurtz ezredes

Legnépszerűbb sorozatunk végre kikukkant néhány, Európánál jóval szánalmasabb és szerencsétlenebb kontinensre. Sokat töprengtünk rajta, hogy valami lámahúggyal átitatott indiántelepen, vagy mocsárlázas afrikai kunyhón köszörüljük-e éles nyelvünket, de ráeszméltünk, hogy az általunk talán legjobban utált környéknek van a legkevesebb hátra. Detroit ugyanis – a mai áldozatunk ékessége – legkésőbb június 30-ig bezár.

Az Egyesült Államokat valami érthetetlen okból divat utálni, széles e világon. Kivételesen most védeni és dicsérni fogunk. Alaszkától Gainesville-ig hihetetlenül érdekes, legalább felfedezésre és felszínesebb megismerésre érdemes emberek, városok és tájak alkotják ezt a bazi nagy országot. Lakói ugyan európai mércével mérve kellemesen butuskák, de aki őket gondolja a leghülyébb népnek, azt szívesen elküldenénk egy több hónapos görög körutazásra, különös tekintettel a szigetvilágra. Mi alapvetően szeretjük Amerikát, és valami egészen más az, amit nem szeretünk. Sokkal undorítóbb az elviselhetetlen sznobizmus, az európai kultúrnépek fennhéjázása. Szellemi fölényükkel való hivalkodás pedig jóval álságosabb, mint például a kansasi kormányzói stáb őszinte döbbenete a tényre, hogy a föld forog a nap körül. A hagyományos amerikai kultúrára, értékrendre ez a sznob, európaias fertő lenézően és dölyfösen tekint.
Nem is lehet kérdéses, hogy az Ugocsa Nobilitas teljes csapata ebben a küzdelemben melyik félnek szorít, természetesen a hagyományos értékrendű Délnek és Közép-Nyugatnak. Ha most feltennénk a kérdést, hogy melyik állam a hagyományos értékrend ellenfele legfontosabb szövetségesünknél, akkor bizonyára olyanok jönnének, mint a méltán utált New York, a gyomorforgatóan gejl California, esetleg néhány kisebb, keleti-parti szerencsétlenség, mint például a röhejes, indiánnevű messze-csúzetsz, Connecticut, vagy a Wikimapia legnagyobb zoomjával is felfedezhetetlen Rhode Island. Nem valószínű, hogy bárkinek is feltűnne a normális államok között megbújó, minden értelmes amerikai határt túllépő Michigan.
Vizsgáljuk meg hát közösen, vajon mi tesz egy amerikai államot amerikaivá? Szinte egy emberként mondta most mindenki a helyes választ. Természetesen a halálbüntetés. A 12 apostol által – különösen a különféle kisebbségekre – könnyen mért és igen kreatívan végrehajtott istenítélet az amerikai lét egyik legnagyobb közhelye. Mi, finnyás óvilágiak kizárólag a hurkában szeretjük a vért, és nem átalljuk folyton-folyvást őket baszogatni néhány szuriért. Az olyan államokat, mint Texas, Virginia, Florida meg Ohio ez aztán elképesztően nem érdekli. A többi, kevésbé szorgos államocska már nincs annyira szem előtt, pedig azért ők is megsütnek pár delikvenst hébe-hóba. Még egy olyan Amnesty-International klubdélután is, mint New York, vissza bírta állítani az eltörölt halálbüntetést – igaz annyira nem bátrak még, hogy bárkit is ki merjenek végezni – sőt 2-3 évente még maga Arnold Schwarzenegger is visszautasítja valami darabolós gyilkos meg bandavezér kegyelmi kérvényét – de megnéznénk, mikor kihirdetik a reménykedő lúzernek, hogy „Asztalra vissza! Baby!” – ezek után mit gondol a kedves közönség, mi a helyzet Michiganben?
Természetesen nincs halálbüntetés. Na és mikor törölték el? 1846-ban. Igen, nem tévedés, 18, nem 19. Szegény Aradi Vértanúk, nagy mákjuk volt, hogy nem itt harcoltak a szabadság lángjáért, mert azóta is valami maximum security prisonban tengetnék napjaikat, gyúrással, meg különféle ebédlői balhékkal körítve.
A másik nagy önazonossági tényező a vallás. A különféle, még a 17. századi Angliából is kitessékelt, rendkívül belterjes és debil, puritán protestáns gyülekezetek az újvilágban találtak otthonra. A francia múltnak hála a környéken azonban a katolicizmus volt az első, oly annyira, hogy ma is az. A metodisták pedig kénytelenek mindössze a 3. helyen szerénykedni. Nem véletlen, hogy egy majomper nem volt még az államban. Sejtésünk szerint Michigan nagy része pedig rosszabb a katolikusnál, ugyanis vélhetően ateista darwinista…
Az állam leghíresebb – értsd egyetlen – városnak nevezhető települése Detroit. Rögtön látjuk, hogy miben különbözik például a rendes texasi városoktól. Nem amerikai hazafiakról, hanem egy röhejes francia cölöperődről kapta a nevét. Ez annyira szánalmas, hogy már majdnem sajnálni is kezdenénk érte szegénykéket, de ez még nem minden, ugyanis a fent nevezett francia tüskevár neve indián eredettel bír. Az olyan patrióták, mint George M. Dallas, Stephen F. Austin vagy Samuel Houston valószínűleg elsüllyednének szégyenükben, ha meglátnák, a róluk elnevezett gyönyörű városok mellett egy ilyen éktelenkedik.
Detroit nem meglepő módon természetesen nem az állam fővárosa. Ugyan melyik kormányzó akarna egy fekete bandák uralta helyről irányítani még egy ilyen béna államot is? A város tekintélyes részére egyenruhás nem merészkedik, hiszen nem akar több belövést kapni, mint a budai vár ’45-ben. Az ilyen negyedekbe amúgy sem vágyhat senki, a Hős utca ezekhez képest, egy békés alpesi paradicsom, muskátlis ablakokkal.
A kevés említésre érdemes dolog közé tartozik a gépjárműgyártás, ami valaha tényleg elismerésre méltó volt, mára azonban a nyugati világ egyetlen szocialista nagyvállalata maradt a Magyar Államvasutak mellett. A hozzájuk kötődő maffia-szakszervezetek tevékenységénél bicskanyitogatóbb dolog egyszerűen nem létezik. Még a Marx-Engels páros is újragondolná, hogy pontosan ki is a kizsákmányolt és kizsákmányoló, ha egyszer meglátnák Jimmy Hoffa utódait, amint a General Motors elnökségének tökeit csavargatják. A sok benzinzabáló szörnyeteg gyártására szakosodott itteni autóiparnak vélhetőleg már csak percei vannak hátra. Ölhet bele Obama annyi pénzt, amennyit csak akar, a detroiti tompa agyaknak ez semmit sem használ. Ők ragaszkodnak hozzá, hogy a motor 8 liternél kezdődik, és dízellel legfeljebb a mozdony mehet.
A helyi sportélet is megér néhány kötetnyi szapulást. Itt székel a jégvilág Real Madridja – Red Wings – amely a Michigan Wolverines egyetemi focicsapat mellett a település legnépszerűbb sportegyesülete. A város nem kis arroganciával ezért képes magát Hockeytown-nak nevezni (hát persze, nem Edmonton, nem Montreal, nem Calgary, nem Moose Jaw, hanem pont ők…). Ebben természetesen nyilván nem játszik közre az a felhalmozott, mérhetetlenül hatalmas frusztráció, hogy a legeslegfontosabb sportban a helyi profi focicsapat 1957 (igen annyi, nem mi írtuk el) óta képtelen volt mérkőzést nyerni a rájátszásban. Amellett, hogy nagyon szeretjük a hokit, sajnos kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a sorozatos megaláztatások, kudarcok, kiesések, Szatke Zoltán, Karkusz Anasztáz, sőt még Őze Tibor edzősége ellenére Nyíregyháza nem fordult mondjuk a helyi női röplabdacsapat felé, magát Röpiházának nevezve.
Az állam kormányzója egy republikánus férfi, na jó ez csak vicc volt, természetesen egy demokrata, kanadai születésű és mégcsak nem is férfi. A büszke Michigan eleddig 1, azaz egy darab elnököt bírt adni a nemzetnek, aki – bár csökkent képességekkel bírt – mégis rekorder a maga nemében. Gerald Ford ugyanis az egyetlen elnök – és még ő is a Nebraska-i Omahában született – aki úgy került hatalomba, mint mondjuk Konsztantyin Usztnyinovics Csernyenkó, magyarán nem a nép vitte be vállain a Fehér Házba, hanem a választott alelnök, Spiro Agnew, majd a választott elnök, Richard Nixon elmeszelése után egyszer csak ott találta magát.
Összegzésként csak annyit, most kicsit elgondolkodtunk rajta, hogy ildomos-e ennyit basztatni a hegyi népeket, mint sorozatunk kedvenc természeti jelenségeit. Michigan akkora lapaj alföld, mint Fehér Anna, mégis előbb lesz Albániában virágzó civilizáció, mint itt. Ha nem Dél-Karolina, hanem ezek válnak ki az Unióból, tutira nem lett volna véres polgárháború a dologból. Hihetetlenül szánalmas hely. Még soha semmi jó nem származott innen. Ja. Mike Modanot kivéve, ő király arc.

3 komment

Címkék: sport amerika detroit hoki michigan

A bejegyzés trackback címe:

https://ugocsa.blog.hu/api/trackback/id/tr85981995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MacPhisto 2009.03.04. 23:31:34

Nézzük, hogyan realizálódik az ún. hagyományos értékrend az amerikai dél zászlóshajójában, Texasban.

Az államban háromfajta embertípus található: a fehérgalléros, a kékgalléros és a maxikói menekült. Amikor nem az unokatestvéreikkel paráználkodnak, a kékgallérosok a mexikóiakra vadásznak, hogy megőrizzék a fehérgallérosok nyugalmát. A fehérgallérosok nagyon hasznos dolgokkal vannak elfoglalva, amelyek az emberiség közös javát szolgálják: az egyik az olajlobbi, amelyikkel megakadályozzák, hogy környezetbarát hajtóanyagokat használhassunk, a másik a fegyverlobbi, amivel más kontinensen futtatják az olajlobbit.

Az állam fővárosa nem Houston, netán Dallas (ami amúgy egy préri, egy darab múzeum van benne, amelyik Bobby Ewing parókáját mutatja be), hanem a poros kis Austin. Ennek a sötét, elmaradott államnak - amit egyébként erőszakkal oroztak el Mexikótól - a büszkeségei Lyndon B. Johnson elnök, aki a XX. század második felének egyetlen haladó szellemű (persze keleti parti, katolikus) elnökének életét kioltó merényletet követően - ami hogy, hogy nem éppen Dallasban történt - került hatalomra, demokratikus választás nélkül, valamint George W. Bush, aki választási csalással érte el ugyanezt. Hogy mi a közös a texasi gyökereken túl? Nos, a nemzet két legsikertelenebb háborúja fűződik kettejük nevéhez, Vietnam és Irak.

Texas természetesen egyéb nevezetességeket is kínál. Az állam nevezetessége a NASA űrprogramja, amelyben azonban csak neves keleti és nyugati parti egyetemeket végzett szakemberek működtetnek. (Állítólag egyik sem beltenyészet házasságból született, ezért a texasiakhoz képest érthetetlenül magas az intelligenciahányadosuk.)

Itt székel a pofátlanul America's Teamnek hívott kupleráj, Jerry Jones tulajdona, a Cowboys. A Cowboysról annyit érdemes tudni, hogy útonállóként kifosztották a Minnesota Vikings csapatát, majd ebből nyertek pár bajnokságot. Azóta se kép, se hang. Van itt egy szintén Minnesotából lopott termék, a Stars. Erről a csapatról annyit érdemes tudni, hogy történelmének legjobb csatára Michiganben született, legjobb hátvédje szintén Michiganben született, a legjobb kapusa pedig a michigani egyetemre járt. Itt található még a Rangers és a Mavericks székhelye is. Utóbbiról annyi elég is lesz, hogy ma nemcsak a csapat legnagyobb sztárja, de az egész állam németül beszélne, ha a "Demokrácia fegyvertára", azaz Detroit nem menti meg belterjes seggüket a világháborúkban.
süti beállítások módosítása