A Szocialista Internacionálé Bajnokság első évadjának 1917. november 7-i indulására emlékezve közöljük az ott szerepelt magyar válogatott kezdő tizenegyét, amely több ízben is szépen helytállt a kiegyenlített mezőnyben.
Kapus
Medgyessy Péter
A baloldal barátai itt bizonyára felszisszenek majd, nyugalom! Péter nem üres kommunistázásképpen került az egyik legfontosabb posztra. „Szociáldemokrata” napjai ellenére aki a 80-as években ilyen elhárító volt, az képes minden bravúrra. Ne feledjük – ha csak barátságos meccsen is –, kifogta a legveszélyesebb szovjet ékek sunyi fű alatti bombáit, az egyetlen klasszis kapus vöröséknél.
Védők
Nyers Rezső
Érdekes, hogy akár az Aranycsapatnál, itt is a kapus és a jobbhátvéd van még mindig közöttünk, a Jóisten tartsa meg őket nekünk sokáig. Rezső bácsi erényei közé írandó a gyors helyzetértékelés és jó helyezkedése. Hátránya, hogy a szakmai stáb elképzelése ellenére is sokszor elcsászkált már posztjáról. Innen jobbra már csak a lelátó van, balra pedig mindig van hely egy olyan vén balosnak, mint ő.
Révai József
A mozgalom Materazzija bizonyára kamatoztathatja majd tenyérbe mászó stílusát a védelem tengelyében. Nála nagyobb pofával már csak Marosánt áldotta meg az ég, de Jóska összeszedettebb és ravaszabb, mint az a fertelmesen rikoltozó pék. Ütemérzéke is zseniális, az ellenfelek csatárai retteghetnek tőle. Külön kedvencünk, amiért valami kényes úri dáma összekeverte lexikonos névrokonával.
Rajk László
Egy tragikus eset ugyan hamar kettétörte az ígéretes fiatal játékos pályáját, de hisszük, hogy helye van itt. Mi még emlékszünk rá, hogy a KALOTot milyen zseniálisan vette le a pályáról. Miután kétségessé vált, hogy tényleg leadta-e a drótot a taktikai variációinkról a Crvena Zvezdának, már a többiek sem neheztelhetnek rá. Az se legyen probléma, hogy a csapat fele már megszivatta, egy jó kommunista azonnal békül, de sosem felejt...
Farkas Mihály
A válogatott egy nagyágyúja fontos posztot kapott. Egyrészt neki kell majd felvenni a párharcot a szélsőjobbal, másrészt fantasztikus bal lábával komoly támogatást jelenthet támadásban is. A „Bástyát“ ismerve nem szeretnénk elé keveredni ha begurul, mert nem válogat az eszközökben. Fia pedig a legnagyobb ígéretek egyike, ez nem mondható el a válogatott egyik más tagjáról sem.
Középpályások
Szakasits Árpád
Az öreg Szaki, bár a csapat leigdősebb tagja, azért hasznos lehet még. Szinte minden kulcsjátékossal összecsiszolt partnerek – különösen azzal a bohóc Rákosival – és senki sem tudta olyan szépen kiszolgálni őket, mint ez vén szocdem. A zongoracipelés azonban még senkit sem tett sztárrá. A moszkovita múlt hiánya és a szocdemkedés miatt nincs helye ettől balra.
Aczél György
Az olykor rettegett, olykor kinevetett szűrő középpályás nagy erénye a sokoldalúság. Hármas filoziófiája már-már beckenbaueri nagyságot sejtet. Igen, nem csak a rombolásban, de a támogatásban is észre lehet majd venni páratlan technikáját. A csapat egyik üde színfoltja lehet, ha végre képes felnőni a feladathoz és nem szenved már az angyalföldi proli kishítűségében.
Kádár János
A Párt pléjméköre nyugodt orgánuma ellenére hatalmas zsugákat tud osztani, és higgadtságából még egy-egy keményebb belépő se nagyon tudja kibillenteni. Sőt, ő is előszeretettel osztja a medvepuszikat, ha felbosszantják. Csapatkapitányként nagy a felelősség rajta, hogy helyre tudja-e rakni a vehemensebb játékosokat, de mi nem féltjük, kemény gyerek volt mindig is.
Péter Gábor
A védelem elkél a középpályán is. Gabesz mesterien tapad mindenkire, akit fognia kell. A szabálytalan eszközöktől sem riad vissza, és a bíróknál is jó kapcsolatai vannak. Kis termete egyáltalán nem jelentett neki hátrányt, és attól sem jön zavarba, ha dolgozni kell, munkabírása legendás. Kicsit féltem ugyan, hogy a sors összehozza majd egy Heydrichhel vagy egy Aminnal a pályán, és akkor gondban lehet, de eddig még nem okozott csalódást egyetlen párharcában sem.
Kun Béla
A klasszikus balos vonalszélső az ifiválogatottbeli sikerekkel tűnt ki már nagyon fiatalon. Akkor remekül állt helyt az általa vezetett csapat a francia légiósokkal teletűzdelt csehek és románok ellen, a magyaritis azonban itt is utolérte az együttest. A szovjet bajnokságban nem tudta kamatoztatni képességeit, sőt még az edzővel is összerúgta a port, ami odakint végzetes hiba. Ha képes végre abbahagyni a hisztit és a játékra koncentrál sokra viheti, mi nagyon drukkolunk neki.
Csatár
Rákosi Mátyás
Egyetlen csatárként neki kell veszélyt keltenie elől, az orgánuma megvan hozzá. Egyesek Töftinghez hasonlítják, mégis inkább egy Collinába oltott Rooney. Ugyanaz a képlet mint Kunnál. Ha végre képes a játékkal törődni, képességei alapján sztár lehet. Nem kell állandóan basztatni az ellenfelet, a saját csapattársakat és nem kell Cantona módjára lerúgni a stadiont az első füttyszóra. Az, hogy majdnem az egész csapattal kicseszett már korábban érdekes lehet majd, de őszintén; bánná valaki ha közösen hugyoznák le az edzőtáborban a zuhany alatt ezt a kopasz köcsögöt?
Szövetségi kapitány
Horn Gyula
Meglepő lehet ez a választás is, hiszen felmerülhet sok név még. Komoly ellenfele volt Felix Magath magyar kommunista klónja Gerő Ernő, de Gyula bá sokoldalúságával nyert. Bankártól a Lenin fiúig sok fajta játékost kell itt csapattá kovácsolni, amihez széles látókör és bölcsesség szükségeltetik. Kevés olyan kéz van, amely fogott már éles bevetésen PPS dobtárat és NATO csúcsértekezleten ásványvizes kupakot, márpedig ő már túl van ezeken. Ha beválik, egy magyar Fergusont tisztelhetünk majd benne, legalábbis az alkoholt tekintve biztosan.
